Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farsang vagy Fasching?

2013.02.19

 

farsangi-fankkal-vendel-haz.jpg

Zsámbékon régen ebben az időszakban a gazdáknak nem volt dolguk a földeken, így az istálló rendbentartása mellett jutott idő a hagyományok megélésére. Mivel a természet ébredése még messze volt, ezért nem csoda, hogy ebben az időben ülték a legtöbb lakodalmat. Volt egy mondás is, hogy amennyiben hosszú a farsang, akkor a csúnyák is férjre találnak, azonban, ha rövid, akkor a fiúk válogatnak ám. Ehhez az időszakhoz több sváb-alemán szokás kötődött, mely az évszázadok során sem veszett ki a népemlékezetből és amelyeket a gazdag termés érdekében ajánlatos volt megtartani. Ilyen volt a „farsangi szent három nap”, mely keresztény elnevezésén kívül semmi keresztényit nem tartalmazott. Az emberek úgy tartották, hogy aki ezekben a napokban nem táncol, hanem dolgozik, az megbetegszik aratáskor. A haldoklókat is azzal vígasztalták, hogy az ördög biztosan nem fogja őket ezekben a napokban elvinni, mivel nagyon elfoglalt, hiszen az egymást érő bálokban trónol. Az iskolás gyerekeknek is gondoskodtak szórakozásról. Egy parasztház tisztaszobáját kipakolták, a szülők elhívtak egy harmonikást és egy nagyobb lány vagy a felnőttek tanították ilyenkor a gyerekeket táncolni, hogy mire bálba mehetnek, már jó táncosok legyenek. A sok hagyomány és hangoskodás miatt lehetetlenség volt a farsangi három napban még a tanítás is, így bevezették az iskolában az ekkor tartott mesenapokat, az egyház pedig buzgón imádkozott a napokban elkövetett kihágások, duhajkodások megváltásáért.

A farsangi bolondok már farsang szombatjától kezdve járták az utcákat, házakat. A rongyokba öltözött, feketére festett arcú legényeknek ilyenkor minden szabad volt. Gondolták ők. Dédnagymamám mesélte, hogy a Foschingnoarrok-így nevezték őket Zsámbékon- előszeretettel lopták el a tyúkok tojásait, amit üknagypapám, aki szigorú ember volt, nem nézett jó szemmel és néha seprűvel el is verte a bolondos kedvű legényeket.

a-lochberg-tancosok.jpg

Farsang hétfőjén került sor a céh- vagy farsanglovaglásra. Reggel 9 órára a két céhmester kiválasztotta a falu 10 legszebb lovát és a 10 legjobb kiállású legényét (a részvételre Szent Sebestyén napkor lehetett licitálni bor felajánlásával), akik részt vehettek ezen a régi rituálén, mely a germán területekről származó határ- és szántólovaglás egy átalakult formája volt. A felvonulás az akkori Nagykocsmától-ma Művelődési Ház- indult, a lovasok előtt olykor egy trombitás, néha az egész zenekar vonult, akiket a céhmesterek egyike követett kezében egy négy ökörrel szántó parasztot ábrázoló lobogóval (ez maradt meg a tél végén minden évben a föld termékenysége végett gyakorolt szántólovaglásból). A díszes menet ellovagolt a bíróhoz és az akkori esküdtekhez -mai nevükön képviselőkhöz-, majd felkeresték saját kedveseiket is.

 

_mg_3182.jpg

Farsang keddjén este 11 órakor megszólaltak a templomi harangok, hogy a mulatozást éjfélkor idejében abbahagyják és megkezdődjön a negyven napos szigorú nagybőjt! Valamivel éjfél előtt került sor a farsangtemetésre, mely egy vidám színjáték keretében zajlott és amelynek középpontjában a közönség megnevettetése állt!

Hamvazószerdán jött el a legősibb szokás felelevenítésének ideje, melyet egyes magyar és székely vidékeken is jól ismernek. A kakas-ütéshez a legények elloptak néhány baromfit, majd a Zárda előtti téren leásták őket, hogy csak a nyakuk látszott ki a földből. A tömeg ekkor körbeállta az állatot, egy bátor jelentkezőnek bekötötték a szemét, megforgatták többször a tengelye körül, majd egy kaszát adtak a kezébe és bekiabálásokkal irányították az állat felé. Szegény kakast, miután elérte a végzete, átadták a szakácsnőnek, aki elkészítette és vendégül látta a farsangolásban megéhezetteket.

Reméljük Zsámbék gazdag hagyományvilága nem tűnik el nyom nélkül, hiszen kár lenne ezért a sok ősi hagyományért, melyek évszázadokat vészeltek át a Kárpát-medence ölén. A Lochberg Tánccsoport a Közművelődési Intézettel közösen megtesznek mindent, hogy az utánunkjövők is megismerhessék ezeket és bár a kakasokat megóvjuk, de reméljük sikerült felélesztenünk szölőföldünk farsangi tradícióit!

Fuchs Sandra Titanilla

 

A fotókat Klotz Máriának és Salamon Lászlónak köszönhetjük!

 

 

farsangi-lovasok.jpg

 

 

farsangi-lanycsalogato.jpg

 

 

indul-a-menet-a-muvhazhoz.jpg

 

 

hahnenschlag.jpg

 

 

kakas-uteshez-keszulve.jpg

 

 

cimlap-zsp-farsangtemetes.jpg

 

 

bis-bald-kicsit-maskepp.jpg

 

 

a-kakas-utes-elso-helyezettje.jpg

 

 

siratoasszonyok-kozt.jpg

 

 

_mg_3170.jpg